Miről szól ez az egész?

Talán 30 éves ha lehettem, akkor elkezdett a tudatomban megfogalmazódni, hogy valami itt nem stimmel. Miért a bunkó pasikra buknak a csajok? Miért mondják az ellenkezőjét annak amit csinálnak? Mitől lesz jó egy randi és mitől lesz kudarc? Néztem a párokat, a nő-férfi kapcsolatokat, nőket, férfiakat és nem tudtam szabadulni az érzéstől, hogy egy színjáték közepén ülök ahol színészek játszanak és a háttérben zajlanak le az igazán érdekes történések. Mivel ebben a korszakomban nem voltak igazi barátaim, legfeljebb haverok akiket barátnak hittem, a felszines beszélgetések nem hozták a felszínre a többiek véleményét, valós problémáit, igazi életét.

Nem volt divat gyengének és esendőnek mutatkozni, kibeszélni a gyötrő kétségeket, vágyakat és botlásokat sem, már maga a férfiasság megkérdőjelezése is csak nevetség tárgyává tette a szereplőt. Tehát nem beszéltünk. Mindenki élte a kicsiny életét, párok jöttek össze, mentek szét, nőkkel ismerkedtem, szeretőket tartottam, megcsaltam, megcsaltak és közben minden pillanat csak egy napi cselekvésnek tünt, a mozgatórugók, a valóság teljes horizontja nem állt össze egy egységes rendszerré. Összegezve: azt hittem, hogy nem vagyok normális, nem normális ahogyan én látom a történéseket, nem normális ahogyan érdeklődöm a nők felé, nem normális a szexuális éhségem, nem normálisak a vágyaim. 

 Az áttörést új és hozzám hasonló férfiak felbukkanása jelentette az életemben, óriási szerencsém volt, hogy a véletlenek összjátéka nálam idősebb és sokkal tapasztaltabb férfit hozott elém. Olyat aki nyíltan beszélt velem, nem okozott neki problémát a 10 év korkülönbség és ami bennem csak kérdés volt, az nála már válasz is, a bizonytalanságaimra megerősítést kaptam és minden beszélgetés segített közelebb kerülni a valósághoz, megérteni azt ami addig csak egy sejtés volt bennem.

 Miről szól ez az egész? Lassan de biztosan 50 éves leszek. Nem vesztegettem az időmet, voltak nagy bukásaim, nagy sikereim, voltak nők az életemben, feleségek, szeretők, kalandok és botlások. Szeretném elmesélni Neked, hogy miként látom én a világot és ha csak egyetlen tanulsága segített Neked jobban megérteni, vagy jobban csinálni az Életed akkor már megérte ezeket leírnom.

Az igazsághoz tartozik, hogy első körben a nőknek szántam ezt az oldalt, tudjanak meg többet rólunk, férfiakról, máshogyan és másképpen mint amit gondolnak. Na ez volt a teljesen felesleges törekvés, a nőket nem érdekli semmi ami eltér a beléjük rögzült képtől, így mosolyogva feladtam ezt az illúziómat. 

Miért most? Egyszerű okai vannak, egyrészt beértem férfiként, másrészt már leülepedtek a gondolatok, higgadtan tudok mérlegelni és tanulságokat levonni. Most volt az ideje az írásnak. Nem szerettem volna ha egy hírtelen elmúlás, ami azért nem olyan valószinűtlen az én ritmusom mellett, ne engedné, hogy megosszam Férfitársaimmal az életem nőkkel kapcsolatot tanulságait. Tehát ez egy kicsit rólam is szól, de csak azért, hogy talán Neked könnyebb legyen majd. Nem foglak, tudlak, akarlak megvédeni az élet buktatóitól, nem, ez jár mindenkinek, inkább csak elmondom miért volt ott az a gödör és amikor én is beleléptem anno hogyan másztam ki belőle, vagy süppedtem el nyakig a szarban. Ennyit tehetek Érted, de ezt megteszem, ha csak két mondat volt ami megmarad és használni tudod a későbbiekben az többet ért mint megtanulni a kovalens kötést, használd egészséggel!